A Teremtőhöz való helyes viszonyulás az életünk alapja. Ézsaiás oly korban élt, amikor a választott nép nem akarta, és egy idő után már nem is tudta érteni Istenének üzeneteit. Közeledik Isten ítélete, és jön a prófétai feddés: Nem mondhatja a fazék a Fazekasnak, hogy nem ért a dolgához! A nép idáig jutott: számonkéri Istent. Lázad, amiből nem akar megváltozni. Ez nem vitatkozás, amelyben készek a felek engedni, változni. Azt kell mondanunk, hogy mindig jelen volt világunkban a lázadó gondolkodás, lelkület – hiszen Sátán elhintette a lázadás magvait –, de nem mindig egyforma mértékben terjedt el. Amikor a gonoszság oly mértékben hatalmasodik el a földön, mint Nóé idejében, akkor jön Isten ítélete.
Korunk nagyon közel van ehhez a helyzethez. Mit lehet tenni? 1. Megalázkodni Isten előtt. 2. Gondjainkat átadni a Jó Pásztornak, mert Ő ismer minket, és képes célba juttatni! Péter apostol azt mondja: „Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Pt 5:6-7). El tudod ma reggel is hinni az Isten szavát? Bízzál benne!