NAGYVÁRADI 1. SZ. BAPTISTA GYÜLEKEZET

ÁHÍTAT – 2022. július 16., szombat

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat

Délelőtti elmélkedés

Krisztussal járásunkban erősítsen meg Isten
Igehely: Ef 3:14-20; Kulcsige: Ef 3:16 „Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által.”
Mai igénkben Pál apostolnak az efézusi gyülekezet tagjaiért mondott imáját olvashattuk. Terjedelmét illetően egy aránylag rövid imáról van szó, ám tartalmát illetően, mégis, egy igen gazdag mondanivalót megfogalmazó imádságról. Az apostolnak ezt a tömör és igen velős imáját egy olyan lépcsőnek képzelhetjük el, amelyen Pál apostol egyre magasabbra jut a levél olvasóiért mondott könyörgésében.

Alaposan megvizsgálva az apostol imáját, azt láthatjuk, hogy négy lépcsőfokot tartalmaz. Szóhasználatát illetően pedig a következő kulcsszavakat foglalja magába: erő, szeretet, ismeret és teljesség.

Krisztust követő életünkben ugyanis feltétlenül fontos az, hogy megerősödjön bennünk a Krisztusban megélt lelki élet, szükséges továbbá, hogy megalapozódjunk Krisztus szeretetében, megismerve annak csodálatos kiterjedését, és végül eljussunk Isten mindent átfogó teljességének a megtapasztalására.

Milyen élethelyzetekben tapasztaltad meg, hogy saját gyengeségeid és erőtlenséged közepette megerősített az Úr? Hogyan lehetsz segítségül másoknak a megerősödésben?

Horváth Ferenc

Délutáni elmélkedés

Hálát zengek az Úrnak, mert igaz
Igehely: Zsolt 111:1-10; Kulcsige: Zsolt 111:7 „Kezének munkái igazak és jogosak, rendelkezései maradandóak.”
Egy bibliamagyarázat szerint, a 111. Zsoltár szorosan összetartozik a 12. Zsoltárral. Mindkettő ugyanis alfabetikus költemény. (A zsoltárokat egyébként sokféleképpen lehet osztályozni.) Az alfabetikus zsoltárokat illetően, a héber ábécé mássalhangzói nem soronként követik egymást ezekben a zsoltárokban, hanem félsoronként. Korábban az alfabetikus zsoltárokat (ilyenek: a 9., 10., 25., 34., 37., 112., 119., és a 145. Zsoltár is,) nem értékelték túlságosan nagyra az írásmagyarázók, mert azt hitték, hogy „a gondolatok rendjét sokszor gúzsba köti az ábécé rendje”. Újabban azonban felismerték a magyarázók, hogy bár az ilyen zsoltárok – úgymond – az íróasztalnál készültek, mégis nagyon mélységes hitről és az üdvtörténet alapos ismeretéről tesznek bizonyságot. Sőt, a zsoltárok igeversei olyanok, mint a zsinórra felfűzött gyöngyszemek.

Azt is megfigyelhetjük, hogy különböző műfajok elemei keverednek bennük. A 111. Zsoltárban pl. hálaének, Isten igaz voltát dicsérő himnusz és a bölcsességirodalom motívumai szövődnek össze. Az pedig mindenképpen igaz, hogy: „A bölcsesség kezdete az ÚR félelme. A józan eszűek mind eszerint élnek.” (10. v.)

Horváth Ferenc