NAGYVÁRADI 1. SZ. BAPTISTA GYÜLEKEZET

ÁHÍTAT – 2022. június 5., vasárnap

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat

Délelőtti elmélkedés

Isten érthető nyelven beszél
Igehely: ApCsel 2:1-13; Kulcsige: ApCsel 2:6 „Amikor ez a zúgás támadt, összefutott a sokaság, és zavar támadt, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.”
Lévén, hogy nem magyar, hanem angol környezetben nőttem fel, az egyik leghőbb vágyam, hogy folyékonyan tudjak beszélni magyarul. Leélve hét évet egy olyan országban, amelyben nem értem a nyelvet, rájöttem, hogy rengeteget veszítek a helybeliek kultúrájának, szokásainak és felfogásának gazdagságából. Most jöttem rá igazán, milyen egyesítő ereje van a nyelvnek. A Bábel tornyának története elmondja, miként jött az emberiség büszkeségére az értetlenség átka, melynek folytán Isten szétszórta őket az egész föld színére (1Móz 11). Számomra ez az ősoka annak, hogy én nem tudok magyarul prédikálni! Itt vagyunk most mi, számtalan nyelvvel és kultúrával, de egymástól elidegenedve és szétszórva. Nincs közös nyelv, sem közös kultúra, de még közös vallás sem. És ekkor történik a pünkösdi csoda! John Stott ezt úgy nevezi, hogy „a nagy fordulat”: különböző nyelvek és kultúrák egyesülnek a Szentlélek kitöltésének következtében!

Az 5. vers szerint sokféle nép közül voltak jelen zsidók Jeruzsálemben, akik elálmélkodtak, hogy saját nyelvükön hallották beszélni a hívőket. Később listát is találunk arról, hogy milyen sok nép közül voltak jelen azok, akik hallgatták Isten nagyságos dolgait (9-11. v.). Látjuk tehát, hogy ami Bábelnél szétesett, az pünkösdkor egyesült. Pál apostol szerint is az evangélium lényegét épp ez az egység jelenti: „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által… Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Gal 3:26, 28). Az apostol azonban nem arra utal, hogy többé nem számítanak a nemi különbségek, hanem azt emeli ki, hogy a Krisztus munkájába vetett hit által a Szentlélek úgy egyesít minket, mint Isten gyermekeit, függetlenül a nemiségtől, a kultúrától vagy a társadalmi osztálytól. Ez igazi örömhír, ami arra kötelez minket, hogy a Krisztusban megjelent és a Bábel átkát megtörő kinyilatkoztatás folytán Istenhez méltóan reagáljunk az evangéliumra.

Gericke Paul
Imádkozzunk tiszta szívért és a Lélek jelenlétéért! – Zsolt 51:3-4, 12-14
Egy új építmény – 1Kor 3:16-17; Ef 2:19-22; 1Pt 1:22-23 (Ef 2:22)

Délutáni elmélkedés

Minden Jézus Krisztusra mutat!
Igehely: ApCsel 2:14-36; Kulcsige: ApCsel 2:36 „Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.”
Mivel az ünnepi tömeg csak szemlélője, de nem átélője volt a pünkösdi csodának, ezért természetes, hogy némelyek ámuldoztak, mások meg csúfolódtak a számukra érthetetlen dolgokon. Szükség volt tehát, hogy valaki, aki e csodálatos eseményt világosan érti, kiálljon és megmagyarázza a történteket a tömegnek. Lenyűgöző ahogyan az egyszerű, tanulatlan halászember Istentől kapott bölcsességgel hasogatja az igét.

Mi az, amit a Lélek szolgálatába állva Péter fontosnak tart elmondani a hallgatóságnak?

Nem más, mint amit a Lélek maga is akar, hogy Jézus Krisztusra mutasson és a Megváltó szeretetéről szóló igazságot közel hozza az emberek szívéhez.

Ahogyan a Feltámadott tette az Emmausba tartó tanítványok előtt, aki „Mózestől és valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, amelyek felőle megírattak az Írásokban” (Lk 24:27), úgy Péter is lépésről lépésre hallgatósága elé tárja az Isten következetesen megvalósított ígéreteit, amelyeket már az ószövetségi időben kijelentett az ő felkent prófétái által. Elmondja, hogy a názáreti Jézus, a Dávid fia a megígért Messiás, aki váltsághalált halt, akit ők gonosz kezek által fára feszítettek, akinek testét sírba helyezték, de aki nem látott rothadást, mert az Isten harmadnapra feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot téve arról, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt mindenkinek szeme láttára!

Miért volt fontos ez akkor? Azért, hogy higgyenek benne és igénybe vegyék a számukra is meghirdetett bűnbocsánatot.

Miért fontos ez most? Mert ez a Jézus tartja nyitva ma is a kegyelem ajtaját! Éppen az ő egyedülállóságáról, hatalmáról és szeretetéről akar meggyőzni most is a Lélek! Meghallod-e az Ő hangját? Ha valami miatt megkeseredtél, ha nem látod az utat, kérlek, jöjj! Bátorodj fel! Kérd Jézust, hogy legyen Úrrá benned, hogy életed Őrá mutasson és Őt dicsőítse!

Oláh Lajos