Jézus Jeruzsálem felé tartott, ahol a nép és a vezetők elutasítása, majd a kereszthalál várta. Talán ezt a kérdést azért tette föl neki valaki, mert látta növekvő elutasítottságát. Szemlélve a föld lakosságának nagy számát és a kevés odaszánt keresztyént, valószínűleg bennünk is megfogalmazódik a kérdés: „kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?” Jézus nem válaszol közvetlenül a kérdésre. Az elméleti magyarázat helyett válaszában a hallgatók személyes érintettségére figyelmeztet. A kérdező azt kérdezte: „kevesen vannak, akik üdvözülnek?” Jézus ezt „válaszolta”: „Te ott vagy-e az üdvözülők között?” Sürgeti a hallgatóit, hogy igyekezzenek bemenni a szoros kapun. Nincs sok kapu, csak egy ajtó: Jézus Krisztus. Ő egyedül az út, az igazság és az élet. Ha tetszik neked, ha nem, csak egy út van, erre a szoros kapun lehet bejutni. Ez ellentmond sok emberi okoskodásnak: „azt gondolom, a szerető Isten minden jószándékú embert beenged.” Jézus sietteti a hallgatóit, mert a ház ura – Isten – hamarosan bezárhatja az ajtót. Figyelmezteti hallgatóit arra is, hogy lesznek majd nagy csalódások.