Bélsaccar tudja, hogy kicsoda Dániel! Mégis először a varázslókat, jövendőmondókat hívatta magához. Tudta, hogy Dániel meg tudja fejteni az írást és annak jelentését! De akkor miért nem hívatta őt először? Talán azért, amiért Jósáfát idejében sem akarta az Izráel királya meghallgatni Mikeást, mert az mindig Isten üzenetét jelentette meg a király előtt, és ezt nem akarta hallani (1Kir 22:8). Talán néha mi is hasonlóképpen járunk: amikor van egy saját akaratunk, és az Úr akarata valami más, akkor inkább nem keressük azt!
Dániel megjelenti az igazságot. Elmondja, hogy hibázott, amikor, bár látta elődje példáját, de nem okult belőle, hanem ostobán felfuvalkodott. „Tudtad, mit kellene tenned”, de ellenkezőleg cselekedtél, „az Istent… nem dicsőítetted” (Dán 5:18). Elmondta az írás jelentését is: „számba vette Isten a te országlásodat, és véget vet annak.”
Legyen szemünk előtt, hogy Isten maga elé fog állítani bennünket is: megmérettetünk! Vajon elégségesnek találtatunk? „Mert nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt.” Amikor az Úr szól bármilyen formában, otthoni csendességben, igehirdetés által, imádkozás közben, történések által, ne keményítsük meg a szívünket!