Igehely: Kol 1:9-10 „Ezért tehát attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében.”
Valakivel jó kapcsolatban lenni, kedvében járni azt jelenti, hogy ismerem őt. Élete több területét megismerem, legjobban az akaratát és szándékát. Igaz ez Istennel való kapcsolatunkban is, hogy minél jobban megismerjük őt, annál inkább kedvében tudunk járni, és méltóan igazodhatunk hozzá. Az ismeret lehet felületes, vagy egy jóval mélyebb megtapasztalás. Ha Istennel szorosabb kapcsolatra vágyunk, akkor vállalnunk kell az ezzel járó áldozatot, a feltételeket! Vállalod? Isten azonban attól függetlenül ismer minket, hogy mi kitárjuk-e önmagunkat, vagy nem. Nekünk van szükségünk arra az ismeretre, amit imádságos légkörben az ige kinyilatkoztatása által ismerünk meg. Lehet magas fokú intelligenciánk, tudásunk, mégis egyoldalú ismeretünk Istenről. A Lélek kijelentésére van szükség, nem okoskodásra. „Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért” (Fil 3:7-8).
Ha érdekel, ha szeretem és tisztelem Jézust, ha akarok hozzá igazodni, akkor mindent elkövetek, hogy megismerjem az Ő akaratát. „Adj, Uram, adj nékem több áhítatot, több békét szívembe” (régi HH 12).