„A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.” A világ nem volt képes befogadni a világosságot, mert inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak. Az övéinek, vagyis a zsidó népnek inkább számított a hírnév, a nagytanácsban a pozíció, a templom körüli tevékenység, és az abból adódó haszon, pénz, a farizeusok véleménye, a származás. A mózesi törvényt csavaros észjárásukkal a maguk hasznára kijátszották. Mindez már a sötétség cselekedete, amiből kifolyólag nem akarták felismerni, elfogadni Őt.
Könnyű másokat megítélni, de mi a helyzet velünk? A világ és annak kívánságai, gyönyörei, csillogása, a sok információ meghomályosította a Krisztus világosságát életünkben? Hitéletünk magaslatán állunk? Gyülekezeti életünk feddhetetlen? Így kellene legyen. Mekkora a világosság bennünk, és mekkora a sötétség? Jézus mondja: „ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!” (Mt 6:22-23).
Harcoljunk a sötétség homálya ellen, emeljük magasra hitünk mécsesét!