Fülöpöt az Úr arra használta fel, hogy a jeruzsálemi gyülekezetben részt vegyen az adminisztratív szolgálatban. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy lelki szolgálatot is végezzen. Akárcsak István, aki, amikor rátámadtak, felhasználta a lehetőséget az ige hirdetésére, Fülöp az üldöztetést arra használta, hogy az Úr igéjét terjessze Samáriában. Lukács leírja, hogy az evangélium megérintette az emberek szívét – és ezáltal bemutatta, hogy az ige terjesztése az Úr Jézus terve szerint történt, aki a mennybemenetele napján azt mondta tanítványainak, hogy tanúi lesznek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig.
Gerhard Oncken misszionárius, annak tudatában, hogy a nagy misszióparancs minden időkre szól, az újonnan alakult baptista gyülekezetek tagjait missziós tevékenységre szólította fel, azzal a felhívással, hogy „minden baptista egy misszionárius!” A tagok mozgósítása által a baptista keresztyének száma megsokszorozódott.
Adjunk hálát azokért misszionáriusokért, akik által eljutott hozzánk az evangélium. Könyörögjünk azokért, akik olyan országokban élnek, ahol üldözik a keresztyéneket. Imádkozzunk, hogy az Úr ébressze fel bennünk a misszió iránti vágyat.