ÁHÍTAT – 2023. július 5., szerda

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat

Délelőtti elmélkedés

Jerikó vizének meggyógyítása
Igehely: 2Kir 2:19-22; Kulcsige: 2Kir 2:21 „Ő pedig kiment a víz forrásához, sót dobott bele, és ezt mondta: Így szól az Úr: Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget.”
Nemcsak mi, emberek, de a bennünket körülvevő teremtett világ bármely eleme is elromolhat, „megbetegedhet”: az állatok, a növények, az időjárás stb. Látjuk, hogy a Földön a dolgok nem mennek olyan tökéletesen, mint a teremtés után. Sokszor mi, emberek, romboljuk a környezetünket, és nincs erőnk leállni vele. Jó lenne, és mi is szeretnénk ott élni, ahová Isten teremtett, de a körülmények talán nem megfelelők. Mi a teendő? Hozzuk Isten elé bajainkat! Nincs olyan probléma, amire nincs nála megoldás, sem olyasmi, amiért kinevetne.
Tegyük, amit Ő parancsol: műveljük és őrizzük a földet (1Móz 2:15), „Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az ÚRhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is!” (Jer 29:7), „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt 22:39).
Vegyük ki aktívan részünket az apró vagy súlyos problémák megoldásában! Tegyük imádságos szívvel!
Dr. Kisded Ernő

Délutáni elmélkedés

A vigasztalás Lelke
Igehely: Jn 14:15-20; Kulcsige: Jn 14:16 „Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké.”
Jézus jelenlétének áldásait ismerték a tanítványok. Egyetlen tanító, próféta jelenléte sem volt olyan magasztos, biztonságos, mint az Isten Fiáé. Érthető a tanítványok elkeseredése, amikor Jézus arról beszél, hogy az Atyához fog menni, őket pedig itthagyja egy időre. Mi lesz velünk? – ez volt a tanítványok nagy kérdése.
„Nem hagylak árván, eljövök hozzátok.” Az Atya, a Fiú és a Szentlélek annyira egyek, hogy Jézus nem tett különbséget mely személyben fog visszajönni, velük lenni. Mindenki, aki az Övé, átéli, hogy a szükség idején Jézus ott van, mint a vigasztalás Lelke, a Pártfogó. Nincs ennél bensőségesebb kapcsolat, mint „én az Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek” (Jn 14:20). „Ha apám, anyám elhagyna is, az ÚR magához fogad engem.” (Zsolt 27:10)
Kell nekünk ennél nagyobb vigasztalás, erősebb Vigasztaló?
Dr. Kisded Ernő