„Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Ha nem a Mestert, hanem Pál apostolt kérdezte volna ez a törvénytudó, ezt a választ kapta volna: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz” (ApCsel 16:31). De még inkább ezt: Semmit nem kell „tenned”. Az üdvösséget nem cselekedetekkel lehet megszerezni. Kiérdemelni nem lehet, csak „kapni”, Jézus Krisztusért, kegyelemből (Ef 2:8-9).
Miért nem ezt, vagy valami ilyesmit válaszolt az Úr Jézus? Mert egyrészt a váltság munkája akkor még nem történt meg – még a Golgota előtt vagyunk. Másrészt az Úr Jézus a két részes válaszával rámutatott arra, hogy nem elég csak tudni, mit vár tőlünk Isten, hanem meg is kell azt tenni. Ám sem az Isten iránti feltétlen szeretetre, sem a felebarát iránti önzetlen szeretetre nincsen készen az ember. Pál a római levél hetedik részében el is magyarázza, hogy miért.
Uram, segíts, hogy felismerjem, ki a felebarátom, és adj erőt, hogy szeretni, segíteni tudjam! Őrizz meg attól, hogy azt képzeljem, hogy az üdvösségemért rajtad kívül én magam is megdolgoztam!