Hallottam már többször azt a mondást, hogy csak egy igazság van: mindenkinek meg kell halni. Ennyi lenne? Akkor nagyon szegény ez az élet! Szomorú, hogy az ember nem tud többet az igazságról. Nem csoda, hisz az ember száműzte az igazságot a maga világából. János bizonyságot tett arról, hogy ők látták az Atya egyszülöttjének dicsőségét, amely telve volt kegyelemmel és igazsággal (Jn 1:14). Jézus Krisztus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14:6). Ő jött el ebbe a világba, de a világ nem ismerte meg őt, és nem is fogadta be őt (Jn 1:9-10). Az Úr Jézus elment, de megígérte, hogy visszajön.
Kedves testvérem, bizonyára tudod, hogy ezek az ószövetségi ígéretek Izráelnek szólnak. Boldog jövendőt ígér az Úr Sionnak. De ezeket az ígéreteket magadévá teheted, és boldog lehetsz, mert az Úr már visszatért az újszövetségi Sionra, vagyis az Eklézsiára, a kihívottak gyülekezetére. Az első pünkösd napján visszatért az Úr Szentlelke által. Ő a gyülekezet Ura!
Testvérem, ha van élő gyülekezet, ahová tartozol (ha nincs, akkor sürgősen keress magadnak!), ott átélheted az Úr jelenlétét, igazságát, szeretetét és áldását. Lehet, hogy nem találod tökéletesnek a gyülekezetedet, de ne feledd, hogy ott lakik az Úr! Ő félti a népét, mint a szeme fényét. Építsd és szépítsd a gyülekezetedet képességeid szerint, javítsd, ha látod a hiányosságát! Hadd mondják még a kívülállók is, hogy ez egy igaz és szent közösség. Az a hely, ahol ott vannak az idősek: lehet, hogy már csak üldögélnek, botjaikra támaszkodva, boldogan látva a fiatalok vidám, felszabadult életét és szolgálatát. Az Úr úgy döntött, hogy megáldja népét, de elvárja, hogy szeressük az igazságot, és vessük el a hamisságot (16-17. v.).
„Fel, Sion, fel, légy fény, világosság, mennyei fénytől ragyogjon orcád! Bátran, hittel lépj, ne félj, Krisztus, az Úr, íme él! Jézus Krisztus szent vérén üdvöt ad nekünk, Őbenne boldog már az életünk. Jézus Krisztus szent vérén üdvöt ad nekünk, ez végtelen örömünk. Béke legyen az Úrnak népe közt, szeressük egymást, mert Ő ezért jött! Félre harag, s ami gőg, mindez nem tiszteli Őt!” (HH 216.)