Igehely: ApCsel 15:6-11; Kulcsige: ApCsel 15:11 „Ellenben mi abban hiszünk, hogy az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk. Éppen úgy, mint ők.”
A Sátán bonyolít, összekuszál és homályosít. Isten egyszerűsít, helyére tesz dolgokat és világosságot teremt.
Az első gyülekezet egy bonyolult helyzetben találta magát, ami az apostolok tanácsának összehívását igényelte. A vélemények nagyon megoszlottak, mert legtöbben saját elképzeléseikből indultak ki, a hagyományokra tekintettek, és arra figyeltek, ahogy a múltban működtek a dolgok. Péter nem ezt teszi, ő Isten munkáját figyeli, és ez meglepően leegyszerűsíti a vitát. Egyedül kegyelemből van üdvösségünk, egyedül hit által, egyedül Krisztus áldozata révén. Mi nagyon szeretjük ezeket az egyszerű igazságokat megtoldani emberi feltételekkel és hagyományokkal, pedig, ha bármit is hozzáteszünk ezekhez, az nem Istentől van.
Másfél évezreddel később a reformátorok újra ezekhez az igazságokhoz tértek vissza, hátat fordítva a sok emberi szabályozásnak, amit az egyház évszázadok alatt felhalmozott.
Ma este mi is megkérdezhetjük magunktól: hisszük-e, hogy egyedül kegyelem által üdvözülünk, vagy a kegyelem mellett másban is reménykedünk?