Igehely: Bír 5:19-26; Kulcsige: Bír 5:25-26 „Vizet kértek, és ő tejet adott, díszes csészében tejszínt hozott. Kezével a cövekért nyúlt, jobbjával a súlyos kalapácsért. Lesújtott vele Siserára, szétzúzta a fejét, betörte, átfúrta halántékát.”
Számos helyzet kínálkozik egy ember élete során, ami őt hőssé teheti. Az előirányzott igeszakaszban, énekben, egy hőssé vált asszonyról van szó, Jáélről. Izráel népe Éhud halála után ismét azt tette, amit rossznak lát az Úr. Odaadta az Úr őket Jábinnak, Kánaán királyának kezébe. Sisera volt a hadsereg parancsnoka, akit Bárák legyőzött. Menekült egészen a Heber feleségének sátráig. Hácór királya és a kéni Heber között béke volt. Jáél befogadta a menekülő Siserát, behívta házába, és betakarta egy takaróval. Sisera szomjas volt, inni adott neki, és újból betakarta. Megkérte Sisera, hogy álljon az ajtó nyílásánál, és azt mondja, hogy nincs itt senki, ha valaki kérdezi. Majd Jáél halkan bement, és a sátorcöveket Sisera halántékába ütötte, a földhöz szegezte vele. Bárák, Siserát üldözve odaérkezett Jáél házához, aki megmutatta a földhöz szegezett hadvezért. Így vált Jáél hőssé, és ennek nyomán született ez az ének. Mindezt az Úr népéért tette, és így lett ismertté a neve évezredek múltán is!