Igehely: Ezsd 4:1-16; Kulcsige: Ezsd 4:3-4 „Zerubbábel, Jésúa és Izráel többi családfője azonban így felelt nekik: Nem építhettek velünk együtt templomot a mi Istenünknek, hanem mi magunk akarjuk azt felépíteni Izráel Istenének, az Úrnak, ahogyan megparancsolta nekünk Círus király, Perzsia királya. Ezért az ország népe elcsüggesztette Júda népét, és elrettentette őket az építéstől.”
Bizonnyal igaz, amit Pál írt fiatal munkatársának: „Mindazok, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak.” Az ellenség sok tekintetben akadályokat igyekszik gördíteni Jézus hűséges követői elé. Ezt mindenki tapasztalhatja, akinek a keresztyénség nem csak egy egyszerű név, hanem maga az élet. Még inkább érzékelhetik az ellenség támadását mindazok, akiket Isten arra hívott el, hogy sokakat a jó úton vezessenek. Ugyanis, ha a vezető rossz úton jár, ha a vezető elbizonytalanodik, akkor a nép is követheti a rossz példát, sőt el is széledhet. Éppen ezért mindenkor hordozzuk imában mindazokat, akik valamilyen szolgálatban előttünk járnak. A szolgálatnak nemcsak kiváltsága és szépsége, de annál nagyobb felelőssége is van. Emlékezzünk Áron és Húr támogatására, ahogyan magasan tartották Mózes lankadó kezét. Úgy tudott Izráel kitartani és győzni a csatában, hogy vezetőjük, Mózes, folyamatos támogatásban részesült. Legyünk hasonló támaszai lelki vezetőinknek!