A Jónás esete jól illusztrálja, hogy nem mindengy, mikor és hogyan járulok az Úr elé. Csak a bajban, a szorult helyzetben jövök? Akkor sokan kiáltanak fel, de az Úr szolgája mindig az Úr jelenlétében kell legyen, őt kell keresse. Ha Jónás ezt tette volna, akkor nem kerül a mélységbe, a hal gyomrába, a halál torkába. Ebből következik, hogy vannak olyan mélységek, amelyek elkerülhetőek, ha az Úrra figyelünk, engedelmeskedünk. 1.) Hithű zsidóként Jónás megvallja, hogy minden, ami vele történik, nem a véletlenek sora, hanem az Isten rendeléséből van, mert tudja, mindent Isten irányít. 2.) Szívében Jeruzsálem felé fordul és az Úr temploma felé vágyódik, az istentisztelet, az Úrral való kapcsolat helyére (5. v.). 3.) Az Úr szabadíthatja meg és szabadította meg, mert az Úr mindenünnen, még a hal gyomrából is képes meghallani és meghallgatni az imádságot (7-8. és 10c. v.). 4.) Akik bálványokat imádnak, azokhoz ragaszkodnak, de reményük nincs, mert mindenkinek jótevője Isten (9. v.). 5.) Hálát ad és fogadalmakat tesz. De valami hiányzik imájából: a bűnvallás és bűnbánat. Ne csak vallásosság legyen a hívő életünk, hanem őszinte kapcsolat!

Hogyan és mikor járulok én az Úr elé ?