ÁHÍTAT – 2022. január 4., kedd

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége által kiadott napi igei elmélkedés-sorozat

Délelőtti elmélkedés

Mit tegyünk?
Igehely: Lk 3:10-14; Kulcsige: Lk 3:10 „A sokaság pedig megkérdezte tőle: Akkor hát mit tegyünk?”
„Isten igéje élő és ható…” (Zsid 4:12) – valamilyen hatást vált ki a hallgató szívében. Így van ez ma is. A Lélek által hirdetett igére valahogyan válaszolnunk kell. Reakció a megkeményedés is, a közömbösség palástja is, de mennyivel áldásosabb, ha a Jánost hallgatókhoz hasonlóan minden igeolvasás, igehallgatás, csendesség után (s nemcsak akkor) feltesszük magunknak a kérdést, jobban mondva rámutat Isten Lelke: Ez ige fényében hogyan kell, hogy változzon az életem? Mit kell tennem?

János három választ is ad erre a kérdésre. Válaszol a sokaságnak, a vámszedőknek, a katonáknak. Válaszát a következőképpen lehetne összefoglalni: Krisztus szeretetével forduljunk embertársaink, a kiszolgáltatottak, az elesettek felé, igazságosan járjunk el a hatalmunkban álló helyzetekben. Önző, régi természetünk nem ezt diktálja. Isten Lelke azonban képesít rá. „Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok” (Mk 10:43) – mondja az Úr Jézus.

Éljünk ilyen szolgáló életet! Ki felé gyakorolhatod a szolgáló életet? Milyen örömei vannak az Úr szerinti szolgálatnak?

Vékás Benjámin

Délutáni elmélkedés

Hiábavaló emberi próbálkozás
Igehely: 4Móz 14:35-45; Kulcsige: 4Móz 14:42 „Ne menjetek, mert nem lesz köztetek az Úr! Vereséget fogtok szenvedni ellenségeitektől!”
Izráel népe fordulóponthoz érkezett vándorlásában. A Párán pusztájából kiküldött kémek rossz hírt hoznak, a népet is könnyű panaszra, lázadásra hangolni. Miután Isten kimondja az ítéletet, a nép kész lenne harcolni, de az Úr jelenléte és Isten szolgája nincs velük.

Nagy tanulság számunkra, hogy földi döntéseinknek lelki vonatkozásai vannak. Hiszen Isten iránti bizalmunk megnyilvánul engedelmességünkben, idő- és pénzbeosztásunkban, szolgálatainkban, önmegtagadásunkban. Éppígy hitetlenségünk is megmutatkozik engedetlenségünkben. Döntéseink következményei sokszor hosszútávúak, hisz Isten népe még 38 évet vándorolt a pusztában ez eset után (5Móz 2:14). A makacs emberi elhatározásból fakadó, Isten nélküli harcuk ugyanis kudarcba fulladt.

Jó hír azonban az, hogy nem törvényszerű beleesnünk a hitetlenség és lázadás csapdájába. Ez új év egy új lehetőség arra, hogy először, vagy újból megalázkodjunk az Úr előtt, segítségét, vezetését kérve, hogy hit által, tőle való függésben, dicsőségére, Isten akaratával összhangban hozzuk meg döntéseinket!

Vékás Benjámin