A mai világ a hit fogalmával kapcsolatban sokat beszél pozitív gondolkodásról, mentálhigiénéről és sok más hasonló szemléletmódról, viszont a keresztyén hit Jézus személyére és munkájára tekint, abból merít erőt, amit Ő a kereszten tett. Áldjuk az Istent, mivel, ha ez a hit megvan, akkor vagyunk képesek a világ útvesztői között kitartani mindvégig a helyes úton. Ennek következtében tudunk szilárd jelleműek lenni egy erkölcstelen világban, amire bátorít is az Ige: – legyetek férfiak! – mivel ez az igazi erőre utal. Tehát az az igazán bátor, aki Krisztusra szegezve hitszemét, erőt vesz, hogy önmegtartóztatással és Istenbe vetett bizalommal éljen.

Az istentelen ember vakmerő, mivel Isten ellen lázad. Az Úr szolgája viszont bátor, mert tudja, hogy egy nemes ügyet képvisel. Nem kell megalkudnia a korszellemmel, mert erejét nem ebből nyeri. Aki igazi hittel él, az nem hanyagul éli mindennapjait, hanem elszántan, minden erejével igyekszik Istennek tetsző életet élni. Végezetül pedig nem szabad elfelejteni azt sem, amit a 14. versben olvasunk, hogy mindezek szeretetben mennek végbe, hiszen nem magunkat akarjuk felemelni, előtérbe helyezni, hanem a mi Megváltónkat. Magunktól nem lennénk képesek semmi jóra. Ki az, aki tökéletes? Áldott legyen az Isten, hogy kész minket az Ő ígérete szerint vezetni ezekben is!

Vágysz-e kedves szolgatársam, ilyen folyamatos hitbeli megerősödésre, amely által bátorságot, erőt nyersz, hogy a világban Jézust képviseld? Esetleg megalkudtál egy világias életmóddal? Ó, jöjj Krisztushoz, aki képes megerősíteni szolgáit, hogy helyes úton járva szolgáljuk a mindenható Urat!