Jézus ismét megjelent a zsinagógában, csakhogy ezúttal ellenséges tekintetek követték minden mozdulatát. Ezek az emberek érzéketlenek voltak Jézus könyörületességét látva, nem örültek a természetfeletti gyógyításoknak sem, mert úgy vélték, hogy Jézus megszegi a szombatot. Vajon meghátrál Jézus, amikor egyesek hibát keresnek benne, hogy vádat emelhessenek ellene?
„Állj ki középre!” (3:3b) – hangzott az utasítás egy sorvadt kezű embernek, hogy mindenki jól láthassa. Nem titokban cselekedett, hogy fel ne kavarja a kedélyeket, hanem kész volt leleplezni ellenségei keményszívűségét. „Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy kioltani” (3:4a)? Csend volt, hiszen ők már döntöttek arról, hogy szombaton mit tegyenek (lásd a 6. v.).
„Nyújtsd ki a kezedet! Erre az kinyújtotta, és meggyógyult a keze” (3:5b). Jézus is választott. Választotta, hogy jót tegyen, választotta, hogy életet mentsen, választotta, hogy az ellenségeskedésben sem hátrál meg. Neked is választanod kell, hogy mit teszel, amikor nehézségekbe ütközöl, amikor mások kifogásolnak, és gonosz terveket szőnek ellened. Válaszd a könyörületességet, válaszd a jót, válaszd az életet!